Éjszakázós - Meghívásos

Nem szokványos hétfőnk volt, ugyanis már este "bulizni" mentünk a Madách Színházba. A várva várt Mamma Miát néztük.. a csajok reggel tudták meg, hogy este lesz valami, s mikor Edittel hazajöttek szépen fel kellett öltözniük és meg kell fésülködniük mire Szabolcs hazajött értük. Amíg ők készülődtek, én két osztály szüleit képviseltem a munkaközösséges értekezleten. Az előadás nagyon klassz volt, sokat sírtam, a lányok meg tátott szájjal ámultak és bámultak a kakasülőről..

Kicsit tartottam a másnapi ébredéstől, de minden flottul zajlott, Viola még vérvételre is eljutott időben. Délután míg ők folytatták az ír sztepp tanulmányokat, én az olvasási szenvedélyemnek hódoltam.

Szerdán iskola után ültek velem a szemészeten, másnap pedig négyesben a Corvinban a Vissza jövőbe első részén..Szabolcs nagyon várta már a pillanatot, hogy a kedvenc filmjét megmutathassa az egész családnak..

Péntek este egy "nemcsak" fánkos mulatságot tartottak Bettiék, Melindáék is jöttek - a hét gyerek olyan rendesen játszott együtt, hogy csak na..pont meg akartam örökíteni, mikor egyszerre mindenki felpattant.. Viola valamivel később érkezett, mert Emőkénél járt, közben a nagy esőzések miatt a kocsi bemondta, az unalmast - szerencsére csak az utcánkban..este 10-kor indultunk el hazafelé, s annak ellenére hogy a hét viszonylag éjszakázós volt, mi jóval tovább aludtunk mint a lányok...Szombat délelőtt a piacra is kimentem mert csodálatosan jó céklát lehet kapni- ezt az előző esti a fánkos fasírtos bulin tudtam meg. Délután az eső előtt lementünk egy kicsit az udvarra, hogy kipróbáljuk az újonnan felszerelt hintákat majd átmentünk a boltba némi alapanyagért, hogy Íriszke ovis ballagós szakácskönyvéből készítsünk valamit..

Másnap 11-kor mikor még nem tudtam, hogy mihez kezdjünk magunkkal, mivel Szabolcsnak egész napos elfoglaltsága volt -de hívtak Bettiék, hogy tartsunk velük kirándulni..

Végül igent mondtam, s rekordidő alatt összeszedtük magunkat - szerencsére, mert nagyon jól sikerült. A Normafától átmentünk az Erzsébet kilátóhoz

és Libegővel lefelé.. ahol vattacukrot ettünk - ami a világ egyik legértelmetlenebb étele - de a gyerekek valamiért mindennél jobban szeretik. Plusz legyőztem önmagamat, mert fel mertem ülni hármasban a lányokkal a Libegőre.

Csak Viola nem félt, hogy leszakad vagy legalábbis nem mondta ki, igaz ugyan hogy az út első felében azt részletezte, hogy maximum a kezünket törjük el ha leesünk..Lefelé sokkal de sokkal jobb az út mint felfelé - ez most már hivatalos..

A buszsofőr megengedte, hogy a ragacsokkal a kezünkben utazzunk, annak ellenére, hogy az 5 gyerekből 3 körülbelül így nézett ki..

Itthon filmet néztünk aztán pedig ereklyéket Szabolccsal a Corvinban - ide már boszorkányjelmezben jött Írisz - szerencsére a kirándulás idejére rá tudtam venni, hogy ha már szoknyában megyünk az legyen rövid, hogy ne akadjunk be a bozótba.. Ma délután azt mondta, hogy döntött: nem megy többet suliba, valamint, hogy a mai nap feltétlenül megérte..