utáni első szombaton Szabolcs a Kolibri Fesztiválon dolgozott, vasárnap pedig Elődke hívta meg a gyerekeket a Budakeszi Kalandparkba ahol Írisz sikítozva csúszott a magasban.
Az idei szülinapom környéke nem pont olyan volt mint amilyet elképzeltem, de így alakult és minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy kihozzuk a napokból a maximumot ( ARC kiàllítás, mexikói ebéd, Bazi nagy görög lagzi 3., Kulcs ebéd és Viola első ifije (amit azóta több is követett).
Aztán jött az a hét amikor sok minden megváltozott. Ennek fényében a hétvége is óvatosan alakult, két helyen is jártunk lovakat simogatni, de alapvetően itthon regenerálódtunk.
Írisz kipróbált egy új sportot, ami egyelőre nagyon tetszik neki, Viola pedig a zumbázás mellett döntött a gyógytesi mellett. Irisznek névnapját ünnepeltük a hónapban amire pho levesezést kért mint kisebb korában.
A hónap végén tettünk egy kört a millenárison megrendezett könyvfesztiválon, illetve megnéztük Szabolcs szellemi termékét a Színész versenyt a Táp Fesztiválon. Viola elment egy hagyományőrző Lovas egyesület bemutatójára amitől odáig volt, illetve elindultak az élet jobbító intézkedéseink is.
Elolvasott könyvek:Carlos Ruiz Zafón: A köd városa, Pierre Franckh: Kívánjunk egyszerűen, Colleen Hoover: Hopeless, Olga Mecking: Niksen A semmittevés holland művészete, Colleen Hoover: Losing Hope, Finding Cinderella, Frédéric Gross: A gyaloglás filozófiája, Fejben dől el (Bagdy-Buda-Kádár-Pál).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése